Főszékesegyház (Bazilika)

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK:
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK AZ EGRI FŐSZÉKESEGYHÁZBAN!
Isten házának szépsége és kegyelem töltse el szívünket örömmel és békével!
A Bazilika látogatásának ideje: (nyitvatartás)
HÉTKÖZNAP: 8.30 – 18.00
VASÁRNAP: 13.00 – 18.00

Kérjük, hogy az istentiszteletek idején ne járkáljanak, ne fényképezzenek és ruházatuk mindig legyen a szent helyhez illő! Istentiszteletek alatt a templom turisztikai célból nem látogatható!
A Bazilikát turistaként látogatóktól szeretnénk adományokat kérni.
Felnőttektől 300,- Ft, diákoktól és nyugdíjasoktól 100,- Ft adományt várunk, amit kizárólagosan a perselybe kell/lehet bedobni.
Csoportos látogatás esetén az adományokról a templomőrtől
bevételi pénztábizonylatot is lehet kérni.
Az adományok kérésére azért van szükség, mivel a plébánia hívei saját erejükből már nem tudják fenntartani ezt a csodálatosan szép, de hatalmas templomot.
NAGYLELKŰSÉGÜKET ELŐRE IS KÖSZÖNVE,
ÉLETÜKRE ISTEN ÁLDÁSÁT KÍVÁNJUK!
Aki imádkozni jön, annak a belépés természetesen ingyenes!

Cím: 3300 Eger, Pyrker tér 1.
Tel.: 06 36 420 970

A képeket Zengő Mihály fényképész készítette. Köszönjük hozzájárulását a képek közléséhez.

AZ EGRI FŐSZÉKESEGYHÁZ TÖRTÉNETE
Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéről, katedrájáról kapta.
A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János apostol és evangélista az egri egyházmegye védőszentje is patrónusa lett.
Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben. Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el.
Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére. A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta.
A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait.
Belső terének kialakítása ma is folyik. 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette a Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképet. Az orgonát 1864-ben építették, majd 1912-ben, 64-ben és 2000-ben korszerûsítették. Nagyság, hangzás és technika tekintetében is az ország legjelentősebb orgonái közé tartozik. 1910-re készült el a szentély, az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőmûvész festette ki a kupolát a Jelenések könyvét ábrázoló freskóval és a hátsó boltozatot egy sajátos hitvallás megjelenítésével. A kép azt ábrázolja, hogy ahogy a történelem folyamán mindig, az egyház az 1950-es években is hû marad Rómához. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának megfelelően készült el a szembemiséző oltár. Az egyházmegye millenniumára pedig a bejárati bronzkapu, mely egyházmegyénk nevezetes eseményeinek állít emléket.
A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet.
Jellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40 a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni. Vasárnaponként a 6 mise alkalmával 1500 hívő keresi fel a Bazilikát.

LÁTNIVALÓK AZ EGRI BAZILIKÁBAN
VENITE ADOREMUS DOMINUM
Az Egri Bazilika hazánk második legnagyobb temploma. Pyrker János László érsek, pátriárka építtette Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. A mestermunka e stílus egyik legszebb magyar képviselője.
Épült: 1831-36. Fölszentelése: 1837. május 5-6.
Védőszentje: Szent János apostol-evangélista és Szent Mihály főangyal.
A bazilika tájolása: K-Ny
Külső hossza: 93 m, belső hossza 80 m, szélessége: 33 m, a nagykupola magassága: 45 m, két hasábtornya: 54 m magas.
Az épület három hajós, melyet középen egy kereszthajó metsz át, metszéspontban a nagykupolával. Az altemplom a kereszthajó alatt helyezkedik el. Az apszis – a szentély – a főhajó nyugati végében a főbejárattal szemben van. A főoltár képe Szent Jánost ábrázolja.
A szentélyt püspöki trónus, főpapi, kanonoki székek övezik. Elől a szembemiséző oltár, bal oldalt a szószék, jobb oldalt a kisorgona található. A nagyorgona a kórussal, szintén a főhajóban található, a főbejárat fölött.
A déli mellékhajó a Szent Mihály oltárral zárul, míg az északi oldalon a kovácsoltvas kapuval zárt Könnyező Mária Kápolna található.
A bazilika impozáns külsejét már az elhelyezés is fokozza. A szemközti Líceummal egy tengelyen, közös teret alkot, mintegy közös szellemiséget hangsúlyozva.
A főbejárathoz széles, kétszakaszos lépcsősoron jutunk, a korinthoszi oszlopok által tartott timpanon alatt. Itt található a betérő számára a felszólítás: JERTEK IMÁDJUK AZ URAT!

AZ ALTEMPLOM
„Az altemplom Hild József egyik legremekebb alkotása. A három helyiség a kereszthajó alatt fekszik. Legbelül egy nyolcszögletú helyiség közepén az építtető Pyrker érsek szívét rejtő vörös márvány sírkő. (…) A többi sírban érsekek és püspökök nyugszanak.
A középső, kör alakú helyiség a kupola alatt helyezkedik el, amelynek közepén egy oltárasztal áll, nyolc dór oszloptól körülvéve. Itt is sok nevezetes személy sírja található.
A külső, téglalap alakú helyiség papok és világi hívek temetkezési helyéül szolgál.” – Löffler Erzsébet

A NAGYORGONA
A Székesegyház első orgonáját az 1864-ben elkészült új orgona váltotta fel. Az új három manuálos orgonát Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő készítette, több más hazai (pl. az esztergomi székesegyházi) orgonával együtt. Ez az orgona 52 változatú (regiszteres) volt.
A szinte játszhatatlanul nehéz billentése miatt (már Mooser is tervezte, ám halála megakadályozta) többször átalakították. Először csak szerkezetében (a könnyebb játszhatóság okán) az 1800-as évek végén a Rieger orgonagyár, majd 1912-ben szerkezetében, hangterjedelmében és regiszterszám növelésével az Angster (pécsi) orgonagyár.
Újabb bővítésre és jelentős átalakításra 1964-ben került sor: egy újabb manuál (a karzat mellvédjén található, ún. pozitív mű) megépítésével valamint elektromos vezérlés kiépítésével. Ezt a munkát budapesti orgonaépítő mesterek (Erdősi József, Gyömös László, Gonda Nándor) végezték. Ekkor már kereken 100 változata lett a hangszernek.
Az ezredforduló évében újabb bővítésre került sor, az immár 104 regiszteres orgona egy újabb, az ötödik manuállal bővült. Ezt a munkát a Váradi és Fia budapesti cég végezte.
Európa-hírű orgonánkat hazánk legnagyobb egy szekrényben levő orgonájaként tartjuk számon.

KÖNNYEZŐ MÁRIA KÁPOLNA Az északi torony aljában, a jobb oldali mellékhajó végében található kápolnába, a Kalmár István egri lakatosmester míves kovácsoltvas kapuján át juthatunk be.
Az egri főszékesegyház felszentelése után 1881-ben Lengyel Miklós nagyprépost megbízása alapján, a szűzanya tiszteletére, Szoldatits Ferenc festőművész romantikus stílusban festette ki a kápolnát. Az architektónikus részleteket Sassi Péter készítette.
A nyolcszögletű kis zárt „ékszerdoboz” középpontjában, a szentségház fölött, az eredeti könnyező máriapócsi kegykép másolata található: a Szent Szűz a Kisded Jézussal. 1697-ben az eredeti kegykép Bécsbe került, a Szent Istvánról elnevezett székesegyházba. Az egri másolatot 1699-ben a lengyel származású Imrelszky Péter festette Telekessy István egri püspök rendeletére, mely már a korábbi katedrálisokat is díszítette.
A jelenlegi máriapócsi kegykép ugyancsak az eredeti másolata, de ez is könnyezett 1715-ben és 1905-ben. Itt a kápolnában őrizzük azt a selyempárnácskát, amellyel az eredeti kegykép első könnyeit felitatták.
Az oldalfalak s a felső kis kupola freskói Mária életének fő eseményeit ábrázolják. E kápolna a bazilika legszebben és legegységesebben kifestett zárt része.

Forrás:
www.eger-bazilika.plebania.hu

Látnivalók Egerben