Dobó István tér

A tér elnevezésének története

A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „város piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.

Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.

A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.

A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.

A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.

A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében a tér teljes mértékben megújult.

Látnivalók

Dobó István szoborcsoport

dobo_szoborBalogh János főhadnagy már 1882-ben Eger polgármesteréhez intézett levelében kezdeményezte az 1552. évi diadal emlékére a Dobó szobor felállítását. Bár a képviselőtestület elfogadta a javaslatot és bizottságot állított fel a megvalósítás érdekében, az még váratott magára. 1901-ben Gárdonyi Géza felhívására egri és országos adakozás indult a szobor létrehozása érdekében. Stróbl Alajos 1905-ben fogadta el a felkérést a szobor elkészítésére. Az elkészült alkotás a tér vár felé eső végében lett elhelyezve. Az avató ünnepségére 1907. augusztus 18-án került sor. A kivont kardú Dobó Istvánt, a térdre ereszkedve követ dobó egri nőt, s a kardját épp kirántani készülő Mekcseyt ábrázoló szoborcsoport, hátterében a várral, a város jelképévé vált.

Forst-ház (Dobó tér 1.)
forst_hazEgyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal. Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt. A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.

Najmájer-ház (Dobó tér 1/b.)
najmajer_hazEgyemeletes, szabálytalan U alakú sarokház, amely két épületből épült össze. A Dobó térre néző házat Najmájer Ignác vaskereskedő építtette Povolni János építésszel az 1774-ben leégett ház helyén. Az 1970-es években az épületet teljesen átalakították, majd az 1980-as években a szomszédos üzlethez csatolták. Jelenleg a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten lakások vannak.

Városháza 
varoshazaMegépítése előtt ennek helyén állt a régi városháza, amely az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvészkor leégett. 1898 májusában Benedek Béla budapesti műépítészre bízták a régi épület teljes elbontását, aki ennek helyébe 1900 januárjára felépítette az új, eklektikus stílusú városházát. Az épület azóta a város közigazgatásának központja. Jelenleg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ad otthont.

Volt Minorita templom, ma Szent Antal plébániatemplom
minorita_templomA korábbi patakparti, árvizektől megrongált kis templomuk helyett a Városháza melletti, patak felé eső telken, melyet egy ittmaradt és átkeresztelkedett török, Noszvaj Ferenc (Noszvaj község földesura) hagyott a rendre, a minoriták 1758-ban új templomot kezdtek építeni. Alapkövét Barkóczy püspök tette le. A 9 évig készülő templom, melyet csak a berendezés elkészülte után, 1773-ban szenteltek fel, a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme. Építésze – akinek kiléte sokáig vitatott volt a hiteles adatok híján – Kilian Ignaz Dietzenhoffer prágai építész mester. A monumentális, homlokzati részen jellegzetesen kidomboruló, kéttornyos épület belseje is mesteri kialakítású. Különlegesen gazdag berendezése a város polgárai és a megye földesurai adakozásának köszönhető. A főoltárkép Kracker János Lukács munkája.

Minorita rendház
A Minorita templom északi oldalához közvetlenül csatlakozó épület. A kutatások megállapították, hogy a rendház helyén korábban egy kisebb templom állhatott. Az U alaprajzú, egyszerű homlokzatú, háromemeletes épületet, amely legnagyobb részét Nietschmann János építőmester építette 1773-1775 között, többször átalakították. A harmadik emelete a 19. században épült. Jelenleg a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma működik benne.

Híd az Eger-patakon

doboter_hidA város hídon túli része 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, s aki át akart kelni, vámot kellett fizetnie a híd bal oldali sarkánál álló vámházban. Napjainkban a Dobó István tér patakon túli részét (nem hivatalosan!) „Kis Dobó térnek” nevezik. Az 1710-es években a palló-átjáró helyett kényelmes fahidat építettek itt a patak fölé. 1731-ben a fahíd helyett a város felépíttette a hatalmas szerkezetű, boltozatos, szentek szobraival feldíszített ún. Minoriták hídját, melyet Giovanni Baptista Carlone kiváló olasz építőmester készített. Az 1878. évi nagy árvíz úgy megrongálta, hogy le kellett bontani. A később felépült vashidat a második világháborúban robbantották fel. A ma látható híd 1948-ban épült.

Kuczora-ház (Kis Dobó tér)
Ötszög alaprajzú, belső udvarral rendelkező, egyemeletes épület. Udvarán függőfolyosó van, monogramos, évszámos korláttal (1833, illetve 1860 körül). 1907-1950 között a Kuczora család örököseié volt. Tetőterét beépítették, udvarán keresztül átjárás van a Végvári vitézek terére.

Szenátor-ház (Kis Dobó tér)
szenator_hazTrapéz alakú, háromhomlokzatos, egyemeletes, manzárdtetős épület. 1727-1815 között Boldogi György felcser és örökösei tulajdonában volt, aki kialakította mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona, akiről a nevét kapta. Napjainkban ebben az épületben működik Eger egyik kedvelt étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.

Panakoszta-ház (Farkas Ferenc Zeneiskola)
panakoszta_hazTrapéz alakú, egyemeletes, három utcára néző épület, amely két ház összeépítéséből alakult ki a 18. század elején, később többször átalakították. 1791-1879 között a Thury, Vasváry és Panakoszta rokonság tulajdonában volt. Az épületben jelenleg a Farkas Ferenc Zeneiskola működik.

Ruzsin-Offenbacher-ház (Offi-ház)
offihazKésőbarokk stílusú, háromhomlokzatos sarokház. Mestere feltehetően Povolni János. A Dobó tér felőli homlokzatát szoborfülke díszíti, benne Nepomuki Szent János szobra. 1960-ig a Ruzsin, majd az Offenbacher család tulajdonában volt. Udvarát és tetőterét 1996-ban beépítették. Az épületben működő Offi Ház Hotelt és az Arany Oroszlán éttermet jelenleg is az Offenbacher család leszármazottai üzemeltetik.

Látnivalók Egerben